Az Egy övezet, egy út stratégia az Európai Unió versenyképességét is visszaszerzi
A Kínába utazott magyar delegáció részt vett a Pekingben zajló Egy övezet, egy út nemzetközi fórumon, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egy övezet, egy út stratégia az eurázsiai együttműködés infrastruktúráját teremti meg.
A 28 állam- és kormányfő részvételével megnyitott tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök, António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója is jelen volt, így a legrangosabb nemzetközi esemény a kezdeményezés 2013-as útjára indítása óta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt az Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum panelbeszélgetésén
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az unió versenyképessége folyamatosan csökken, olyan stratégiákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik ennek megállítását, illetve a versenyképesség visszaszerzését. Ehhez a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani a világ leggyorsabban fejlődő térségével, az ázsiai, délkelet-ázsiai térséggel. "Mostanra nagy ázsiai cégek rendkívül sikeresek lettek az európai piacon, növelik részesedésüket, egyre több európai vállalatot vásárolnak fel. Európának, Magyarországnak ki kell használnia ezt a folyamatot, és minél több magas hozzáadott értéket képviselő, a legfejlettebb technológiát alkalmazó ázsiai, délkelet-ázsiai vállalatot kell odavonzania."
Az Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórumon 28 állam- és kormányfő vett részt
Magyar részről a miniszter három konkrét célt jelölt meg az Egy övezet, egy út stratégiával kapcsolatban: elsőként azt, hogy minél több magyar fejlett - elsősorban vízgazdálkodási, városüzemeltetési és informatikai - technológiát használjanak az Ázsia ezen részén megvalósuló óriási beruházásokban. A kormány továbbá szeretné, hogy minél több infrastrukturális fejlesztés, a lehető legtöbb Ázsia-Európa-útvonal Magyarországon keresztül haladjon, ezzel is növelve a magyar termékek exportálásának lehetőségét Ázsiába. Cél emellett, hogy az Egy övezet, egy út stratégia keretében Európába irányuló kínai befektetések egy jelentős része Magyarországra érkezzen, amit kiválóan szolgálnak az elmúlt időszakban megindított adócsökkentések, a kutatás-fejlesztési kedvezmények és a Digitális Magyarország-program - fejtette ki.
Orbán Viktor miniszterelnök Tien Kuo-lit, a Bank of China elnökével
A kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló Egy övezet, egy út stratégia két fő része a "Selyemút gazdasági övezet" és a "21. századi tengeri selyemút". A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. Kína 2013 óta már több mint 50 milliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúrafejlesztési beruházásokra a programhoz csatlakozó országokban.
Orbán Viktor miniszterelnök munkavacsorán vett részt Tien Kuo-lit, a Bank of China elnökével, valamint a bank további vezetőiivelPekingben, a magyar nagyköveti rezidencián
A tárgyalások során a kiderült, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal ügyében a szerb-kínai pénzügyi megállapodás is jól alakul, így reális, hogy Magyarország és Szerbia nagyjából azonos menetrend szerint haladjon majd az építkezésben. Szijjártó Péter tárgyalni fog még az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank vezetőivel a magyar technológiák bevonásáról ázsiai infrastrukturális projektekbe, továbbá több nagy kínai vállalat képviselőjével egyeztet "a rendkívül kedvezővé vált magyar adókörnyezetből fakadó újabb kínai beruházásokról".
/T.D.
