Kína először exportált az EU-ba az atomiparban
A Dongfang Electric Heavy Machine társaság először exportált olyan berendezést az Európai Unióba, amelyet atomerőműben használtak fel, az alacsony nyomású fűtőszerkezeteket közel 14 méter hosszú és regeneratív fűtésre alkalmas.
Ez Kína első olyan atomipari terméke, amely az európai uniós előírásoknak megfelel, vagyis az eu-s tervszabványoknak megfelelően fejlesztették ki és gyártották le. A cég abban bízik, hogy további együttműködési lehetőségek nyílnak meg az EDF francia energetikai konszernnel kötött üzlet után. Kína nagyléptékben fejleszti a nukleáris iparát, 2026-ra a világ első számú atomerőművek általi villamosenergia-termelőjévé válhat.
Kína 2026-ra a világ első számú atomerőművek általi villamosenergia-termelőjévé válhat
A Nukleáris Világszövetség (WNA) felmérése szerint Kína az elkövetkezendő tíz évben megháromszorozza majd az atomerőműveinek összteljesítményét, ezáltal megelőzi majd az Amerikai Egyesült Államokat. Tavaly 8 gigawattnyi új kapacitást helyeztek üzembe, amivel 32 gigawattra emelték az együttes teljesítményt, a végső cél a 100 gigawatt.
Kína 2026-ra 54 százalék alá akarja szorítani a széntüzelésű erőművek használatát
Jelenleg az ország energiatermelésének 70 százalékát széntüzelésű erőművek adják, 2026-ra viszont 54 százalék alá akarják szorítani ezt az arányt. A WNA kimutatása szerint tavaly 52 milliárd dollárt költött a pekingi kormány a nukleáris energetika fejlesztésére. Kínában pillanatnyilag 14 atomerőmű működik, 22 áll építés alatt, 176 pedig tervezés vagy előkészítés alatt áll. A fejlesztéseknek köszönhetően nemzetközi terjeszkedési törekvés várható, illetve gyarapodni fog a szakmai tudás az országban.
/T.D.
